Greizinger István, zenetanár (1892-1977)

Greizinger István Beregszászon született 1892 július 23-án. Látását már gyermekkorában elveszítette. Az elemi és a középiskolát Újpesten végezte. A Zeneművészeti Főiskolán tanári diplomát szerzett, majd a vakok iskolájában tanított több mint 5 évtizeden át.

Az 1910-es években kezdett verseket is írni, melyek közül jó néhány a szövetség újságjaiban is megjelent.

1977 március 19-én halt meg Budapesten.

Nagyon sokan ismerték őt azok, akik a vakok iskolájában végezték el az elemi- illetve az általános iskolát. De sok-sok ismerőse, tisztelője volt a zenétkedvelők táborában is.
(…)
Nem csak zenére, a zene szeretetére, hanem becsületességre, egymás iránti szeretetre is nevelte diákjait, akiket nagyon szeretett. A kisebbeket órák után, valamint szabadidejükben mesékkel szórakoztatta. Nyugodt, türelmes, jószívű tanár volt.

Egyik növendéke a következő szavakkal jellemezte: „Szerény, mélyérzésű, nagy felkészültségű embernek ismertük Greizinger Istvánt. Sugárzott belőle a végtelen jóindulat és a szeretet. Nem tudott senkire sem haragudni. Nagy gyönyörűséggel hallgattuk zongorajátékait. Mélyen vallásos ember volt; Nagypénteken sohasem nyúlt hangszeréhez. Azt mondta, hogy ez a nap a fájdalom, a szomorúság napja. Krisztus urunk kínhalálára emlékezve a zene hangjával sem illik megbontani a gyász csendjét.
Járatos volt a zenén kívül más művészeti ágakban is, köztük kiemelkedően az irodalomban. Sok tanítványával ismertette, kedveltette meg a verseket, a prózai irodalmat, jeles regényeket. Kedvenc költői voltak Tóth Árpád, Babits Mihály és Juhász Gyula. Ezen költőktől saját válogatású kötetei is voltak Braille-írásban.
Nagy rajongója volt a természetnek. Feleségével és Irénke leányával, hacsak tehették, gyakran járták a közel s távolabbi vidéket. Csodálattal, élvezettel simogatta a fákat, virágokat. Erdőn, réten hosszasan gyönyörködött a madarak énekében.”

A muzsika területén sokoldalúan képzett volt: zenetanár, zeneszerző, hangoló, kántor. Mert régen bizony mindezekre képezték a vak zenészeket!

Greizinger István részese annak az antológiának, mely hazánkban első alkalommal adta közre 38 vak és gyengénlátó szerző verseit, novelláit.

Lak István: 100 éve született Greizinger István című cikke alapján, amely megjelent a Vakok Világa, 1992 augusztusi számában.