2018 szeptember 9-15 között látogatást tettünk a finnországi Raahe városában, a BRAHE Szakképző Centrumban. A helyszínen győződhettünk meg arról, hogy a finn szakképzésben hogyan valósul meg „Az oktatás és a munka világa közötti átmenet előmozdítása”.
A hajtás után elolvashatjuk az egyik résztvevő, Gáspár Gabriella képes útibeszámolóját.
Frissítve 2018 november 15-én, több tucatnyi új képpel a cikk végén található galériában.
Első nap: szeptember 9-én vasárnap nyolcan – különböző magyarországi szakképző iskolák pedagógusai – érkeztünk az oulu-i repülőtérre, ahol a partner intézmény képviselője, Ari Hannus fogadott minket. Innen autóval elvitte a csoportot Raaheba, a szállásunkra. Este közös vacsora keretében ismerkedtünk egymással és a következő napok feladataival, majd egy tengerparti sétával zártuk a napot.
Második nap: Rövid prezentáció keretében hallottunk a BRAHE Szakképző Centrum tagintézményeiről, a finn iskolarendszerről, a szakképzés rendszeréről, valamint az idén bevezetett szakképzési reform főbb pontjairól. Az iskolarendszer egyik legfőbb jellegzetessége a teljes átjárhatóság és flexibilitás. Fontos eleme a cégekkel való együttműködés, a tevékenység-központú tanulás. Jelentős változás a tanári szerepkör teljes átalakulása, hiszen minden diáknak egyéni tanulási terve és útvonala van, így a tanár inkább koordinál, mentorál, coach-ol, mintsem tanít.
A fiatal- és a felnőttképzés teljesen integrált, olyannyira, hogy egy-egy tanteremben vagy tanműhelyben együtt dolgozik az első, második és harmadik évfolyamos hallgató. A bekerülési feltételek nagyon rugalmasak: a tanulók egy adott tanéven belül bármikor bekapcsolódhatnak egy adott szakképzésbe, életkori határok nélkül. Kerettanterv van, de az, hogy egy adott oktatási intézmény, valamint egy tanár hogyan és milyen módszerekkel juttatja el a tanulót az adott követelményszintre, az maximálisan az ő hatáskörébe tartozik.
Az állami támogatás, intézményi finanszírozás 15%, a tanulók elhelyezkedési, illetve továbbtanulási sikereitől függ. A meglévő kompetenciák beszámíthatók egy új szakma tanulása esetén, akkor is, ha nincs róla bizonyítványa egy hallgatónak, tudását elég demonstrálnia.
Az említett reformokat a tanárok és az iskola vezetősége is nagy kihívásként éli meg. Nem teljes a tanári karban az egyetértés ezen a téren.
A nap során az BRAHE Centrum Raahe intézményében tettünk még látogatást: fémipari és épületgépészeti tanműhelyben, vegyészeti laborban, tankonyhában és autószerelő tanműhelyben.
Harmadik nap: A nap első programjaként egy ún. VALMA osztályban tettünk látogatást. Ez egy olyan speciális osztály, ahova azok a tanulók kerülnek be, akik vagy nem tudták még eldönteni, hogy milyen szakmát szeretnének tanulni, vagy valamilyen tanulási nehézséggel küzdenek. Ennek az osztálynak is egyfajta mentorként segít a tanár, a diákokkal közösen alakítják ki a következő heti programot, szabadon mehetnek tanműhelyekhez, vagy akár cégekhez látogatóba, akár másik oktatási intézménybe is bekerülhetnek. Ha gyengék voltak a korábbi eredményeik, akkor segítséget kapnak ahhoz, hogy vizsgáikat a jobb jegyért megismételhessék.
Ebből az osztályból bármikor kiléphetnek, ha megtalálták a számukra megfelelő képzést. A flexibilitás odáig terjed, hogy ha ezt a döntést mégsem találja megfelelőnek, ismét visszatérhet a Valma osztályba.
A nap során meglátogattuk a víz-gáz-fűtésszerelő tanműhelyt, a faipari műhelyt.
Ezen a kampuszon található még a Lybecker tagintézmény számomra nagyon izgalmas képzése, ahol belsőépítész képzés és bútortervezés zajlik.
A másik kampuszon látogattuk meg a Lybecker Arts and Crafts tagintézmény részlegeit, amelyekben média, animáció és játéktervezés, grafika, fény- és hangtechnika, műtermi fotózás, festészet témákban folyik képzés. Az első, alapozó szakasz után alakítják ki az egyéni tanmeneteket, amelyek szerint a továbbiakban haladnak majd. Az intézmény egyes részlegei folyamatosan törekednek az egymással való kooperációra.
Ez a részleg fantasztikus színvonalon és magas technikai felszereltséggel működik, mégis okozott nekem némi szomorúságot azzal, hogy a kézműves szakmák oktatását teljesen száműzték a jelen helyzet beengedésével, kialakításával.
A szakmai program után kirándulni mentünk egy közeli erdőben lévő tó partjára, ahol vörösáfonyát és vargánya gombát szedtünk egy hatalmas zúzmófedte, gyönyörű területen. Este közös főzés keretében gombapörköltet készítettünk és meghívtuk vendéglátónkat is. Ez egy nagyon jó hangulatú együttlét volt.
Negyedik nap: Kora reggel indultunk Ouluba, ahol egy SNI-s tanulókra specializálódott szakképző intézménybe, a Luovi-ba látogattunk. Ide csak szakértői véleménnyel kerülhetnek be a tanulók.
Karbantartókat, gépészeti szakmunkásokat, takarítókat, fafeldolgozókat, eladókat, adminisztrátorokat, szakácsokat és cukrászokat, valamint villanyszerelőket képeznek a régi laktanya felújított épületeiben.
Minden egyes szakmacsoportnak külön épület ad helyet. Az új és korszerű főépületben számos védett munkahelyen kezdhetik meg a tanulók a szakmai gyakorlatot, például bolt, nyitott tanétterem, takarítás, épületkarbantartás.
Jellemző, hogy 12 fős osztályoknál a tanár mellett egy vagy akár két asszisztens is dolgozik.
A TELMA a tanulásban akadályozott vagy értelmileg sérült tanulók részére egy előkészítő év, amely során támogatják a szakmaválasztást. Kiemelt alapértékeik: kreativitás, innováció, kompetencia, törődés és öröm.
Minden diákra egyéni fejlesztési terv készül, aminek középpontjában a tevékenységen keresztüli tanulás áll. A tanárok folyamatosan keresik azokat a cégeket, ahol ezeket az SNI-s tanulókat szakmai gyakorlatra fogadják. Erre példaként egy rövidfilm keretében megismerhettünk egy biomassza előállító céget, amely sikeresen alkalmaz egy, a Luoviban végzett fiatalembert. A tanárok olykor 1-2 hetet is eltöltenek egy-egy cégnél – ott dolgozva – annak érdekében, hogy feltérképezzék milyen részfeladatokat tudnának ellátni az SNI-s tanulók.
Az iskola étterme itt is és máshol is nagyon magas színvonalú, önkiszolgáló étterem, ahol a badellákban kitett számos étel közül, bárki – tanár és diák egyaránt – kedve szerint választhat.
Megdöbbentő volt hallani, hogy az intézmény milyen aktív az EU-s Erasmus+ programokban: évente 55-60 diák vesz részt 2 hetes külföldi szakmai gyakorlaton.
Ötödik nap: Megismerhettük az e-naplót, amely sok területen hasonlít a magyarországi KRÉTA programhoz. Láthattuk, miként tervezik meg a tanárok a saját éves 1500 munkaórájukat és ezt hogyan adminisztrálják egy erre készült online rendszerben.
Ari Hannus elmondta, hogy a diákok a tanáraikkal közösen alakítják ki az egyéni tanulási tervüket, mint ahogyan a tanár is a közvetlen főnökével egyezteti és rendszeresen felülvizsgálja a munkamenet alakulását. A tanárok és a diákok számára is nagyszerű lehetőség a PEDANET felület, ahova a tanárok segédanyagokat, vizsgakövetelményeket tölthetnek fel, amely mindenki számára hozzáférhető.
Ezen a felületen látható az is, hogyan alakulnak a diákok kreditpontjai. A teljes képzés alatt 180 pontot kell megszerezniük.
A nap során betekintést nyerhettünk a villanyszerelő tanulók vizsgáztatásába. A 2. éves hallgatóknak adott idő alatt kell bizonyos szerelési feladatokat elvégezni. A gyakorlást követően maguk jelentkeznek a vizsgára az oktatónál. A legtöbb szakmában 5 fontosabb vizsga szükséges a szakképesítés megszerzéséhez.
A délután folyamán meglátogattunk egy nagy létszámú csoport angol óráját. A tanárnő, aki eddig ahhoz szokott, hogy szakmaspecifikusan oktatja a nyelvet, most a szakképzési reform következményeként kénytelen összevont csoportokban differenciált órákat tartani. Az órákhoz leginkább az interneten elérhető segédanyagokból egyéni feladatsorokat állít össze minden egyes diák számára. Ez rengeteg készüléssel jár, a tanulók számítógép előtt ülve fejhallgatóval végezték a feladatokat. A tanárnő bevallása szerint is nagyon minimális a lehetőség a szóbeli készségek fejlesztésére. Ezt mi is ellentmondásosnak találtuk, mert az iskola teljes rendszere a tevékenység alapú oktatásra épül.
Ezt követően lehetőségünk adódott, hogy egy olyan munkahelyet lássunk, ahol különös nyitottsággal fordulnak a kezdő fiatal szakemberek felé. Emilia a Brahe tanulója volt, aki a 3 éves képzést 2,5 év alatt végezte el. A 3 hónapos szakmai gyakorlatot követően azonnal állást kapott a Pancho Villa étteremben. Könnyen beilleszkedett, 9 hónapja dolgozik szakácsként, elégedett a munkával és a fizetésével is.
Az este folyamán vendéglátóink jóvoltából igazi finn szauna estben és különleges lazacvacsorában volt részünk.
Hatodik nap: Az utolsó nap méltón megkoronázta a hetet, a fodrász tanműhelybe látogattunk el, amely a város központjában igazi szalonként egy önálló épületben működik, ahova bárki betérhet. Mindhárom évfolyammal találkoztunk: az elsősök először élethű próbababákon tanulnak, majd egymáson és ismerősökön gyakorolnak, így fokozatosan jutnak el oda, hogy a szalonba is az éppen aktuális vendég frizuráját elkészítsék. Itt láttuk igazán, hogyan fonódik össze az elmélet és a gyakorlati oktatás is a munka világával. A szalon épületét a Raaha Szakképző Intézmény tanulói újították fel (asztalos, épületszerkezeti, burkoló munkák, víz-gáz szerelés, elektromos munkák).
A szalon kozmetikus – szépségápolási részleggel bővül, ahol ismét a legmodernebb berendezéseket láthattuk.
Délután egy, az ősszel nyílt vadonatúj iskola épületét látogattuk meg, amelynek egyik szárnyában óvoda, másikban fogyatékkal élő tanulók speciális nevelése folyik, harmadik szárnyában pedig 1-6. osztályos általános iskola üzemel. Az iskola berendezésének és a tantermek kialakításának tervezésekor a tanárok véleményét maximálisan figyelembe vették az építészek, például tereket lehet egybe nyitni, szeparálni.
Az általános iskola technikai felszereltsége vetekedik a szakképző intézményekével (asztalos műhely, kézműves terem, művészeti terem, technika terem, zenei terem).
Integráltan jelen vannak fogyatékkal élő gyerekek, akikkel azonban kisebb csoportban, vagy akár elkülönítve is tudnak foglalkozni a pedagógusok, vagy pedagógiai asszisztensek. Gyakran 48-50 gyerek is jut 2 pedagógusra.
Hetedik nap: A hazautazás délelőttjén még ellátogattunk a BRAHE 3. tagintézményébe a Ruuki Mezőgazdasági és Lótenyésztő Szakközépiskolába, illetve a szombatonként nyitva tartó, helyi termelőknek fenntartott, hagyományos piacra.
Végül pedig, következzenek a képek:
